1. Általános rendelkezések

Az egylet neve: Szemián Sámuel Egylet

Az egylet székhelye: 5600 Békéscsaba, Kossuth tér 10.

Az egylet működési területe: Békéscsaba város területe.

Az egylet jogállása: önálló jogi személy, közhasznú szervezet.

  1. Az egylet célja

1.) Az egylet célja:

  1. Az egylet tagjai számára meghatározott rendszerességgel szabadidős tevékenységek, sport, kulturális programok, kirándulások, információ- és tapasztalatcserék, tudományos, jogi, szakmai foglalkozások, ismeretterjesztő előadások szervezése, közösségépítés.
  2. Szemián Sámuel életének kutatása, megismertetése, szellemi hagyatékának ápolása.
  3. Az épített és természetes környezet, a kulturális örökség valamint a turisztikai értékek feltárása, megőrzése, vonzó városi környezet kialakításának ösztönzése és fejlesztése.
  4. Környezettudatosság elterjedését segítő szolgáltatások végzése, szemléletformáló akciók szervezése.
  5. Egészségmegőrzés, az egészségtudatosság erősítése, a lakosság testi-lelki egészségét javító közösségi programok szervezése.
  6. Nemzeti és etnikai kisebbség értékeinek, megismerése, megőrzése, ápolása.
  7. Az EU demokratikus életében való részvétel, tapasztalatcserék lebonyolítása, az integráció, a kulturális sokszínűség bemutatása, a közös kulturális örökség megtapasztalása és megosztása.
  • Az egylet feladata:
  1. a közösségi élet szervezése, önkéntes tevékenység végzése,
  2. az egylet céljaihoz kapcsolódó pályázatok készítése, végrehajtása, és a végrehajtásban való közreműködés,
  3. előadások tartása, képzések szervezése, rendezvények lebonyolítása,
  4. tanácsadás végzése, rászoruló szervezetek szakmai támogatása, segítése.

3.) Az egylet céljának megvalósítása és feladatainak ellátása érdekében közhasznú tevékenységet folytat az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan:

  1. kulturális tevékenység: helyi kulturális örökség védelme (A kulturális örökség védelméről 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontja)
  2. környezetvédelem: műemlékvédelem, természetvédelem (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdése, 57/A. § (1)-(2) bekezdése; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontja; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés d) pontja, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62. § (1) bekezdése).

4.) Az egylet biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

5.) Az egylet céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egylet fő tevékenysége. Az egylet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a 3. pontban felsorolt közhasznú tevékenységekre fordítja.

6.) Az egylet jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait tartalmazó éves beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, az egylet szolgáltatásai igénybevételi módját a Csabai Mérleg c. városi lapban nyilvánosságra hozza.

  • Az egylet tagjai

1.) Az egyletnek tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki (amely) egyetért az egylet célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt, fizeti a tagdíjat és felvételéhez a közgyűlés többsége hozzájárul.

2.) A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagokat az elnökség nyilvántartásba veszi, és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

3.) Az egyleti tagsági viszony keletkezése:

  1. az egylet alapításakor alapító tagsággal,
  2. belépéssel.

4.) Az egyletbe való belépés illetve kilépés önkéntes.

5.) A Tagsági viszony megszűnik:

  1. kilépéssel, melyet a tag írásban jelez az elnökségnek;
  2. felmondással, ha az egyesület tagja, a tagsággal vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, különösen, ha egy éves tagdíjhátraléka van, és azt az elnökség írásbeli felszólításban megadott legalább 15 napos határidőn belül sem fizeti meg. A tagsági jogviszonyt az egyesület harminc napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
  3. a tag halálával.
  4. kizárással, ha a Közgyűlés határozattal a tag egyletből kizárásáról dönt. A közgyűlés – bármely egyleti tag vagy egyleti szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le a tag jogszabályt, az egylet alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén. A tag kizárására irányuló napirendi pontot a Közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok szerint a taggal írásban előzetesen közölni kell. A tag kizárását tárgyaló Közgyűlésen a tagnak lehetőséget kell biztosítani a védekezésre, a kizárással szembeni érvei Közgyűlés előtt történő előadására. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a kizárt tag részére az átvétel igazolására alkalmas módon történő kézbesítéssel kell közölni.  A kizárt tag a közgyűlés határozatát – a kézbesítéstől számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

6.) A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg. A befizetett tagdíjak semmilyen jogcímen nem követelhetők vissza.

  1. Tagsági jogok és kötelezettségek

1.) A tag jogai:

  1. részt vehet a közgyűlésen és szavazati joga van a határozatok meghozatalában,
  2. megválasztható az egylet tisztségeire,
  3. részt vehet az egylet tevékenységében és rendezvényein,
  4. igénybe veheti az egylet szolgáltatásait,
  5. javaslatokat tehet, új megoldásokat kezdeményezhet,
  6. munkavállalóként is dolgozhat az egylet alkalmazásában,
  7. jogosult betekinteni az egylet valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és az egylet gazdasági érdekeit nem sérti.

2.) A tag kötelezettségei:

  1. aktívan közreműködik az egylet céljainak elérésében,
  2. betartja az egylet alapszabályában meghatározottakat valamint a közgyűlés és az elnökség határozatait,
  3. rendszeresen megfizeti a tagsági díjat.
  1. Az egylet szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

1.) Az egylet szervei:

  1. közgyűlés,
  2. elnökség.

2.) A közgyűlés és az elnökség (a továbbiakban együtt: vezető szerv) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)     bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egylet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

2/a. A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egylet terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyletnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a Ptk. egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, az alapszabály egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a Ptk. egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

3.) A vezető szerv döntéseiről nyilvántartást kell készíteni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya valamint (ha lehetséges) a személye.

4.) A vezető szerv döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az egylet székhelyén kifüggeszti.

5.) Az egylet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egylet székhelyén – az egylet képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet.

6.) Az egylet döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az elnök az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles összehívni a Ptk.-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a tagok 1/3-a a cél megjelölésével azt írásban kéri.

7.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az alapszabály megállapítása, módosítása;
  2. az éves költségvetés meghatározása;
  3. az egylet éves működéséről szóló beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egylet vagyoni helyzetéről szóló jelentésénekés ezzel egyidejűleg a közhasznúsági melléklet elfogadása;”
  4. az elnökség és az elnök megválasztása, visszahívása;
  5. a tagdíj mértékének megállapítása;
  6. az egylet megszűnésének, más egyesülettel történő egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  7. a tagfelvétel;
  8. döntés minden olyan ügyben, amit a jogszabály, az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt;
  9. döntés az önerőt igénylő vagy 200.000 Ft-ot meghaladó összegű pályázatok elkészítéséről, beadásáról és végrehajtásban közreműködőkről;
  10. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egylet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  11. a jelenlegi és korábbi egyleti tagok, a vezető tisztségviselők tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  12. a végelszámoló kijelölése. 

7/a) Az egylet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint beszámolót készít. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az elnök és az elnökség készíti elő, és a közgyűlés minősített többséggel hagyja jóvá. Az éves beszámolóra és közhasznúsági mellékletre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

8.) A közgyűlést az elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, az időpont, a helyszín és a napirendi pontok megjelölésével. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

Ha a közgyűlés nem határozatképes, ugyanazon a napon megismételt közgyűlés tartható az eredeti időpontnál 30 perccel későbbi időpontban, ha erre a meghívóban utalás történt. A nem ugyanazon a napon megismételt közgyűlésre újabb meghívót kell küldeni.

A közgyűlés nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

9.) A közgyűlés levezető elnöke az elnök, akit akadályoztatása esetén valamely elnökségi tag helyettesíti.

10.) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a plusz egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben erre a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést a meghívó tartalmazza.

11.) A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza.

12.) A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévők több mint felének igen szavazatával) hozza meg. A 7.) c), e) pontban felsorolt ügyekben a közgyűlés minősített többséggel (a tagok több mint felének igen szavazatával) dönt. Az egylet alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egylet céljának módosításához és az egylet megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

13.)  A közgyűlésen hozott határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az elnök a meghozott határozatokat a határozatok könyvébe bejegyzi.

14.) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, a hozzászólók nevét, a tanácskozás lényegét, a hozott határozatokat és a szavazás számszerű eredményét. A jegyzőkönyvet aláírja a levezető elnök, az elnökség egyik tagja és a közgyűlés által erre megválasztott egyik tag.

15.)  Az egylet ügyvezető szerve az elnökség, amelynek tagjait a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, négy évre választja. Az elnökség 5 fős, elnökből és 4 tagból áll. Az elnökség tagjai munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik.

16.) Az elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A döntésben érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

17.) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

18.)  Az elnökségi ülést az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, az időpont, a helyszín, és a napirendi pontok pontos megjelölésével.

19.)  Az elnökség hatáskörébe tartozik:

  1. az egylet napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. a működéssel kapcsolatos minden adminisztrációs, gazdálkodási feladat ellátása belső munkamegosztás alapján,
  3. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  5. az egyleti vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  6. az egylet jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  7. javaslat az éves tagdíj mértékének meghatározására,
  8. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egylet szerveinek értesítése;
  9. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  10. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egylettel kapcsolatos kérdésekre;
  11. a tagság nyilvántartása;
  12. az egylet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  13. az egylet működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  14. az egyletet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.

19/a. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) az egylet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egylet előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c) az egylet céljainak elérése veszélybe került.

20.) Az elnökség köteles a közgyűlést tájékoztatni a 7.) j) pontban megfogalmazott értékhatár alatti pályázatok előkészítéséről, beadásáról, az elnyert támogatás felhasználásáról.

21.) Az elnökség tagjának mandátuma megszűnik:

  1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. visszahívással;
  4. lemondással;
  5. az elnökségi tag halálával;
  6. az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az elnökség vagy az elnökségi tag mandátumának megszűnése esetén a közgyűlés új elnökséget illetve tagot választ.

22.) Az egylet bankszámla feletti képviseletére az elnök valamint a közgyűlés által kijelölt tag együttesen jogosult.

23.)  Az elnök hatásköre és feladatai:

  1. az egylet adminisztratív szervezetének kialakítása és működtetése,
  2. a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
  3. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
  4. az egylet képviselete harmadik személyekkel szemben,
  5. éves beszámoló tervezetének elkészítése,
  6. a munkáltatói jogok gyakorlása.

24.) Az elnökség gondoskodik az egylet szervei döntéseinek közzétételéről a jogszabályban és az alapszabályban meghatározott módon. Az elnökség biztosítja az iratbetekintési és felvilágosítás-adási kötelezettséget az egylet székhelyén, két fő elnökségi tag jelenlétében, előre bejelentett időpontban.

25.) Az elnökség jogosult a tagok közül valakit pénztárosi valamint titkári teendők ellátásával megbízni.

26.) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a)     amely jogtód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

  1. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  3. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

  1. Az egylet működése és gazdálkodása                                                                                                                                                                                                                                                                                            

1.) Az egylet gazdálkodását a jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, éves költségvetési terv szerint végzi.

2.) Az egylet bevételei:

  1. tagdíjak,
  2. alapítványok támogatásai,
  3. önkormányzati támogatás,
  4. pályázaton elnyert összegek,
  5. rendezvények bevételei,
  6. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,
  7. gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
  8. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege.

Az egylet éves bevételei nem haladják meg az ötven millió Ft-ot.

3.) Az egylet politikai tevékenységet nem folytat, a szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4.) Az egylet a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egylet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó tehermentes vagyont a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület (5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.) részére kell átadni.

5.) A tagdíj összegére, befizetésének módjára az elnökség tesz javaslatot. A tagdíj befizetésekről az elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egylet tartozásaiért vagyonukkal nem felelnek.

6.) Az egylet működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével.

7.) Az egylet működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol.

 

8.) Az egylet közgyűlésének vagy elnökségének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

  • Az egylet megszűnése

Az egylet megszűnik, ha

  1. a közgyűlés a megszűnését vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja;
  2. szétválik;
  3. az arra jogosult szerv megszünteti,

és a bíróság az egyletet a nyilvántartásból törli.

Az egylet akkor is megszűnik, ha megvalósította célját, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy az egylet tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

  • Záró rendelkezések

1.) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a további hatályos jogszabályok rendelkezései és a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

2.) Az egylet alapszabályát az alapító tagok a 2009. február 23-án tartott alakuló közgyűlése 17 igen szavazattal elfogadott 1/2009. (II. 23.) sz. határozatával elfogadta, és a 4/2009. (IV. 29.), a 6/2009. (IX. 28.), a 9/2009. (XI. 23.), a 3/2014. (III. 24.)  és a 8/2014. (VI. 16.) határozatával módosította.

3.) Az egylet alapszabályát a Gyulai Törvényszéknek az elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

4.) Az egylet a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

5.) Az alapszabály melléklete a tagok nyilvántartása.

Békéscsaba, 2014. június 16.

Paluska Pál
elnök