SZEMIAN SÁMUEL főjegyző

(1827-1891)

Szemian Sámuel 1827. július 17-én Békéscsabán született, apja, Szemian Benjámin tanító és Major Julianna házasságából. Gyermekeik: Sámuel, Amália, Jozefin, Pál – mezőberényi orvos – és Johanna fiatalon meghaltak. Szemian Benjámin tanítói pályáját Mezőberényben kezdte, onnan jött 1818 nyarán Csabára. Az evangélikus központi iskolában leányok, majd a felsővégi iskolában vegyes osztályú gyermekek tanítója. Összesen 50 évig állt katedrán, Csabán 37 évig tanítóskodott. Megbecsült tanító, kiváló orgonista volt. Mint pomológus, elsőként kezdte meg az Alföldön a gyümölcsfák nemesítését. Ő látta el oltványokkal a vidéket. 1856-ban a császár ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Nemesítő munkáját a magyar gazdasági egylet ezüst éremmel és pénzjutalommal ismerte el. 1858. július 7-én halt meg. Arcképe ott függött az evangélikus egyház presbiteri termében – írta megemlékezésében Haan Lajos.

Szemian Sámuel elemi iskoláit Csabán végezte. Tízéves korában a Szarvasi Gimnáziumba íratták. Ezután Eperjesre, onnan két év múlva Pozsonyba került, hol szintén két évig tanult, a jogot Debrecenben végezte el. 1847. augusztus végén állást kapott Békés vármegyénél. Egy év múlva a királyi tábla jegyzője lett, majd onnan újra a vármegye irodájába tért vissza. Mint egyetlen fiú, a hatan éves kort meghaladó atyjára tekintettel, törvényesen felmentést kapott a honvédségi szolgálat alól. Azonban legalább részben is eleget akart tenni hazája iránti kötelezettségének. 1848 elején önként beállt az akkor alakult Békés megyei szabadcsapatba, és május végéig szolgált tisztként. Mint a  szabadcsapat tisztikarának tagja, Budára ment, és a hadügyminisztériumnak felajánlotta valamely új honvédalakulathoz szolgálatát. Erre azonban nem került sor, s a tisztikar feloszlott. Szemian Sámuel ezután visszatért a megyéhez, onnan futári szolgálatot teljesített. A közbiztonság érdekében a megye felé közeledő orosz sereg mozgásáról naponta tett jelentést. A szabadságharc bukása után szülei Körös-parti házában élt.

Szemian Sámuel 1850. június elején Békéscsaba város jegyzője lett. A következő év október 13-án házasságra lépett Kuthy Lujzával. Házasságából három gyermek született: Kálmán, Mária és Gizella. Szemian fiatalon, nehéz időszak alatt kezdte hivatali munkáját. A szabadságharc bukása után négyszer változott kormány minden új törvényét, a szakszerű rendszabályokat meg kellett tanulnia. A kormánytárca embereinek állandó ellenőrzése miatt sok belső keserűség érte. Képzettsége, szorgalma és önzetlensége Szemian Sámuelt felvitte a főjegyzőségig. A képviselő-testületben szava mindig döntő volt. Közügyekben tett feliratai szép írásukkal és logikus érvelésükkel elütöttek a többi jegyző sablonos munkáitól. Az új városháza avatásakor – 1873. szeptember 15. – elmondott és kinyomtatott beszédében olyan lélekemelő hangulat, s községe iránti szeretet bontakozik ki, hogy az remekműnek is mondható. Írói tehetségének ékes bizonysága a Békés Megyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulatnak Békéscsabán, 1876. március 5-én tartott közgyűlésén felolvasott „A csabai nép életmódja, s szokásai a közel múltban”című dolgozata máig helytörténeti értékű leírás. Ezt erősíti a társulat az évi évkönyvében megjelent írása.

Szemian Sámuel a hosszú hivatali munkásságát töretlen szorgalommal és hittel végezte. Sorscsapásként élte meg egyetlen fia, dr. Szemian Kálmán ügyvéd 1887. január 25-én bekövetkezett öngyilkosságát. Az 1888. évi árvíz, a körgát építése, a regálemegváltás ügye, a népbank dicstelen bukása miatt Csabára nehezedő pénzügyi krízis, valamint az 1891. májusi munkáslázadás izgalmai megviselték a szép szál, jóságos arcú, elpusztíthatatlannak hitt Szemian Sámuel testi és lelki erejét. (Megfestett arcképe sokáig ott függött a városházán.) Az 1891. június havi közgyűlésen kérte egészsége helyreállítása céljából az egyhavi szabadságolását, megjegyezve, hogy 40 évi jegyzői munkálkodása alatt először van erre szüksége. 1891. július 11-én utoljára volt fenn hivatalában, s elbúcsúzott a község elöljáróitól és tisztviselő társaitól. Erős meggyőződése volt, hogy betegsége nem fogja engedni többé elfoglalni azt a helyet, melyet oly lelkiismeretesen, pontosan, hosszú éveken át betöltött. Búcsúzáskor többek előtt e nézetének kifejezést is adott. Orvosai fürdőt ajánlottak a szeretett főjegyzőnek, aki mielőtt útjára elment volna, kint járt a felsővégi temetőben, megjelölte a helyet, hogy hol épüljön családjának sírbolt, ha ő elköltözik az élők sorából. Tanyáján is látogatást tett búcsúzóul, tudva, hogy oda már többé nem tér vissza. Hazaérkezve  a gondos ápolás ellenére a gyorsan terjedő kór diadalmaskodott. Elragadta az élők sorából azt, kinek az öreg napok nyugalmat adták volna – azt a nyugalmat, melyért hosszú évtizedeken keresztül fáradozott.

Csaba község főjegyzője, Szemian Sámuel 1891. augusztus 21-én, délután 5 órakor tevékeny életének hatvannegyedik, boldog házasságának harmincnyolcadik évében hosszas, súlyos betegségben elhunyt. Másnap a képviselő-testület Kocziszky Mihály bíró elnökletével rendkívüli ülést tartott. Az ülés egyedüli tárgya Szemian Sámuel, Csaba község érdemes főjegyzőjének elhalálozása. Egyhangú döntés született, a község az elhunytat saját halottjának tekinti, viseli a temetés és a nyughely összes költségét. A temetési szertartás augusztus 24-én, vasárnap, délután 4 órakor kezdődött a városháza udvarán, óriási részvétel mellett. A gyászoló közönség minden társadalmi rétege zsúfolásig megtöltötte a városháza udvarát, a földszinti és emeleti folyosókat. A fenntartott ülőhelyeken Gyuláról, Békésről, Mezőberényből és más helységekből megjelent elöljárók, az egyházak, a tisztikar, valamint Csaba képviselő-testülete foglalt helyet. A ravatalon lezárt, nehéz érckoporsóban nyugszik Szemian Sámuel teste. A ravatal körül az elhunyt gyászoló családja ült. A gyászszertartás kezdete előtt a volt dalárda tagjai gyászdalt énekeltek. Szeberényi Zs. Lajos evangélikus lelkész megható szónoki hévvel elmondott gyászbeszédében méltatta a megboldogult érdemeit, munkásságát, puritán jellemét, kiemelve, hogy Csaba város közügyeinek terén személyében a legtevékenyebb, Csaba népét és viszonyait a legjobban ismerő hivatalnokát veszítette el. Majd négylovas gyászkocsira emelték a koporsót, és megindult az emberáradat és sok fogat a felsővégi temetőbe. A sírnál Korosy László jegyző Szemian Sámuel koporsója fölött rövid beszédében elköszönt az elhunyttól. Sírhalmát temérdek koszorú borította, köztük Csaba képviselő-testületének hatalmas élővirág-koszorúja „Csaba érdemes főjegyzőjének, a városi képviselet” felirattal.

Szemian Sámuel szép szál ember volt, komoly, jóságos arccal, mint azt a városházán őrzött festett portréja tanúsította. Hosszú, 40 éves szolgálata alatt vagyont nem szerzett. Jóformán csak az a szülői háza maradt a Körös-parton, melyet halála után Urszínyi Dezső vásárolt meg, s lebontott helyére épített  díszes épületet. A Szemian név és család eltűnt Békéscsabáról. Ugyanúgy, mint a nevét viselő Körös-parti Szemian sor 1949-ben. Megfestett portréja, mely a városházán volt, eltűnt, s így Szemian Sámuel képmását nem ismerhetjük, minthogy sírjának helyét sem. Érckoporsóját a felsővégi temető földje őrzi.

Gécs Béla

Szemián Sámuel főjegyző életrajza

Bejegyzés navigáció